papagájkór:

Egy másik szintén komoly betegség az ornitózis, melyet még ma is helytelenül psittacosisként vagy papagájkórként emlegetnek. A betegség veszélyességét részben sikerült lecsökkenteni, de ennek ellenére az ornitózist be kell jelenteni. Ezért térünk ki részletesebben az ismertetésére. Ez egy olyan vírusos fertőzés, amely járvány formájában is megjelenhet, és emberi megbetegedéshez is vezethet. 1874-ben fedezték fel, hogy a betegség papagájokról átragadt az emberekre is is, akik közül sokan meg is haltak. Németországban 1934-ben hozták meg az úgynevezett psittacosis- (papagájkór-) törvényt, és egyúttal elrendelték azt is, hogy a fertőzött papagájállományokat meg kell semmisíteni. Miután a gyógyszeripar hatásos gyógyszereket fejlesztett ki és komoly gyógyulási eredményeket mutatott fel, az illetékes táplálkozásügyi, mezőgazdasági és erdőgazdálkodási miniszter 1970 október 10.-én kiadta a mai napig érvényes rendeletet (psittakose - rendelet) amely a psittacosis és az ornitózis elleni védelemről szól. A Németországban újonnan behozott papagájokat ugyan ellátják tetraciklinnel, mégis évente 200-300 fertőzéses esetet jelentenek be. A psittacosis minden kitörését, illetve már a psittacosis kialakulásának gyanúját is jelenteni kell a helyi hatóságoknál, illetve az ügyeletes állatorvosnál. Felelős tenyésztőként és papagájtulajdonosként a megelőzés érdekében évente egyszer meg kell vizsgáltatnunk madarunkat, illetve madárállományunkat. A vizsgálatot frissen begyűjtött ürülékminták alapján végzik. A psittacosis fertőzőképessége és terjedése miatt ajánlatos az újonnan beszerzett papagájt először elszigetelten, külön alvóhelyen elhelyezni. Csak akkor szabad összeengedni más állatokkal, ha száz százalékig biztosak lehetünk benne, hogy az új madár egészséges. Mindig szem előtt kell tartanunk, hogy ha véletlenül bekerül egy psittacosis kórokozó az állatok közé, akkor rövid időn belül az egész madárállomány megbetegedhet és elpusztulhat. Ugyanígy mindig gondoljunk arra is, hogy a kórokozók az emberre nézve is komoly, sőt halálos veszélyt jelentenek. 

A psittacosis kórképe a papagájoknál egyáltalán nem jellemző tünetekkel jelentkezik, és kezdeti időszakban gyakran félrediagnosztizálják. Gyakran fel sem lehet ismerni a betegséget, melynek tünetei orrfolyás, étvágytalanság, légszomj illetve nehéz légzés, ezenkívül a megbetegedett madarak látványosan apatikus állapotba kerülnek, egyfolytában alszanak, és felborzolt tollal ücsörögnek. Mivel azonban ezek a tünetek más megbetegedéseknél is jelentkeznek, az egyértelmű diagnózis felállítása érdekében a megbetegedett állattól azonnal vegyünk ürülékmintát és küldjük be vizsgálatra. Amennyiben a vizsgálat erdménye megerősíti a psittacosis gyanúját, azonnali kezeléshez kell folyamodnunk, és az állatorvos rendelkezése szerint kell eljárnunk. A klór-tetraciklin tartalmú áztatott eledelek, amelyeket minden nap különböző összeállításban tálalunk, nagyon jó gyógyulási eredményeket hozhatnak. A kisebb testű papagájok esetében a készítményt 30,  a nagyobbaknak kb. 45 napig adjuk. Az akutt betegségben szenvedő papagájok, amelyek elutasítják a táplálékot, injekció kúrára szorulnak. Egy 300mg-os injekció olajban oldott kloromizetinnel a legtöbb esetben elegendő, ezután ugyanis az állatok ismét elfogadják a táplálékot. A teljes gyógyulás érdekében a táplálékterápiát alkalmazzuk.

A kezelés 10. napján már egy vérvétellel ki lehet mutatni az eredményességet. A kezelés akkor sikeres, ha a vérkép egy mcg/ml, vagy magasabb értéket mutat

forrás:https://papagajok.lapunk.hu